Ebben a témakörben elismerésben részesülhet olyan megvalósult alkotás létrehozásában kifejtett építészeti-tervezői tevékenység, ahol a megvalósulásban résztvevő tervező(k) a kivitelezőkkel és megbízókkal történő együttműködésének eredményeként magas minőségével értéket teremt és követendő jó példaként szolgál Magyarország épített környezetének alakításában.
Pályázni kizárólag olyan épülettel, táj- és szabadtér-építészeti alkotással, belsőépítészeti alkotással, valamint építészeti installációval lehet, amely minden tekintetben szabályos körülmények között valósult meg, a beadási határidőhöz képest legalább egy éve átadásra került, azóta folyamatosan használatban van, továbbá a tulajdonos, üzemeltető biztosítja a szakmai bíráló bizottság tagjai számára annak személyes megtekinthetőségét.
DÉTÁRI GYÖRGY DLA ÉS FERENCZ MARCEL ISTVÁN DLA
DEM FENNTARTHATÓ ÉPÜLETENERGETIKAI INFORMÁCIÓS KÖZPONT, DEBRECEN
2013-ban a fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző mintaprojekt valósult meg a Debreceni Egyetemen. A Kassai úti kampuszon olyan innovatív, kísérleti épületenergetikai demonstrációs központ jött létre, amely az energetikai jellemzők épületléptékű gyakorlati bemutatásával a lakosság fenntartható fejlődéssel kapcsolatos szemléletét is formálja. A projekt eredményeként egy, az országban egyedülálló passzív ház jellegű középület épült, amely a megújuló energiák felhasználásával biztosítja az épület energiaellátását. A 15x15 m-es, szabályos négyzetes elemekből felépített acél kubus mozgó homlokzati falelemei mögött „ház a házban” elven megépített tökéletes energetikai burokba csomagolt épületet találunk, amelynek belső terei a négy égtáj felé fordulva helyiségenként külön szabályozható használati komfortfokozatokat mutatnak be a fal-, padló-, mennyezet- és légfűtés variációival. Az acélhomlokzat mozgó elemei a belső terekben, bármely napszakban teljes világosságot vagy tökéletes sötétséget biztosítanak.
DÉNES GYÖRGY
GYERMEKTÁBOR, BALATONFENYVES
A festői Balatonfenyves arculata közel száz éve alakult ki a lombkoronák alatt megbúvó, különböző stílusú, de léptékében harmonikus üdülőépületekből. A budapesti II. Kerületi Önkormányzat gyermektáborának megújítása során a tervező meggyőzte a megrendelőt arról, hogy a korábbi barakkok felújítása, kiegészítése, vagy a könnyűszerkezetes építés helyett hagyományos, a nyáridőben komfortosabb tégla-fa épületek építése az ökologikus alapú fejlesztés útja. A tervező példaértékű, költségelemzéssel támogatott tervezőmódszerének köszönhetően létrejött jól működő, a hely szellemiségét sugárzó, 90 gyermek és tíz kísérő nyaralását szolgáló építészeti alkotás, amelynek megvalósítása fajlagosan kevesebb ráfordítást igényelt és gazdaságosan, alacsony költségekkel üzemeltethető.. Az épületegyüttes, amely a központi udvart láncszerűen körbevevő épületsorból áll, a szállás és közösségi funkciók csoportosításából, a szerkezetelvűség és művészi arányok vegyítéséből jött létre, hirdeti a déli part hangulatát és egyszerre jeleníti meg a hely szellemiségét, a hagyomány tiszteletét és korunk hangját.
DOBROSI TAMÁS
SPORT ÉS KONFERENCIAKÖZPONT, FELCSÚT
A felcsúti Sport és Konferenciaközpont három részre tagolt, az organikus-expresszív stílusban alkotott épületegyüttese a szerkezet és forma, a leplezetlen anyaghasználat egységét mutatja. Az épületegyüttes folytatása a több nemzetközi elismeréssel rendelkező Pancho Aréna épületének. A nagyméretű épületegyüttes egységes konstrukciót mutat, de az egyes funkciókat más-más módon, alrendszeri hierarchiában jeleníti meg. A tervező egy évtized kitartó munkájával továbbfejlesztette a makoveczi gondolat egyik meghatározó tételét: a szerkezet egyben a látvány, a látvány pedig a mindent átható gondolat tükröződése. Az összetett funkciót, a praktikumot a legmodernebb eszközökkel kiszolgáló épület példa a nyersanyagok szinergiájára: a vasbeton falakon és a pilléreken sűrűsödő, látszó íves fatartók egy emberléptékű, a részletekig lebontott, egységes, befogadó teret hoznak létre. Külön említést érdemel, hogy a funkció megkövetelte technológiák az architektúrába illeszkedően jelennek meg. Az épületegyüttes a dús növényzettel beültetett dombból emelkedik ki, íves, csokros támrendszere a természeti formák folytatása, a tető strukturált felületébe természetes módon illeszkednek a szükséges bevilágító elemek.
NAGY MÁRTON KÁLMÁN DLA, FALVAI BALÁZS DLA ÉS
TÖRÖK DÁVID DLA
MAGYARORSZÁG FŐKONZULÁTUSA, LENDVA
A 2016-ban még lepusztult épület újraélesztése fontos üzenet a helyi társadalom, így a magyar kisebbség számára is. Örömmel üdvözöljük építészeti konnotációját, amely a sokrétű kortárs szlovén épített környezetben egyértelműen közvetíti a megbízó és tervező európai iránylatait. Tervezői szándék volt a hajdani Takarékpénztár eklektikus épületének „továbbépítése”, nemcsak a megőrzés, hanem az új tartalommal történő megtöltés érdekében. A nem műemléki épület történeti értékeit átmentve, az átépítések torzításait megszüntetve, letisztult funkcionális megoldás került kialakításra. Alapos kutatások, szerkezeti elemzések alapján sikerült az eredeti, szimmetrikus és enfiládos alaprajz visszaállítása. A homlokzatok visszanyerték plasztikus, részletgazdag arculatukat, a nyílászárók autentikus formálásával együtt. A konzulátus semleges homlokzati színezése nyugodt méltóságot sugall. A szerkezet részletei ötvözik a történeti és kortárs elemeket. Figyelemre méltó, hogy az épületbelsők kialakítása az új közintézményi funkciók elvárásai szerint, de a történeti értékekre alapozottan valósult meg. A terekben a kortárs formálás elemei jelennek meg a múltbéli anyagok, megoldások újraértelmezésével együtt, melyeket visszafogott anyaghasználat, színezés, elegancia jellemez.
A történeti értékek feltárásával, a kortárs építészeti formálás szándékával és szakszerű alkalmazásával példamutató, nagyvonalú „továbbépítés” valósult meg Lendván, amely például szolgálhat az értékmentés, megőrzés és az újjáformálás szerény, de átgondolt eszközökkel történő megvalósítására, elkerülve az építészeti múlt hamis értelmezését.
PÉTERFFY MIKLÓS
PJ- HÁZ, KOLOZSVÁR
Az épület Kolozsvár legjobb fekvésű villanegyedében és annak is talán legtöbbet emlegetett utcájában, a Görögtemplom utcában áll. Az eredetileg a ’30-as években épült családi ház magán viselte azokat a jegyeket, amelyek a két világháború közötti Kolozsvár építészetének útkeresését jellemezték. Egy régi polgári villa, ami bár formai megjelenésében karakteres, stilisztikai értelemben értékes jegyeket mutatott, de megnyitásaiban, kertkapcsolataiban, helyiségeinek tájolásában, funkcionálisan rosszul működött. Péterffy Miklós építész ebből valósított meg egy nagyon egyedi dolgot. Korrigálta, ami funkcionálisan rossz volt, anélkül, hogy túlságosan megváltoztatta volna a ház hamvas, esendő karakterét. Kortárs építészeti eszközökkel szerves módon kapcsolódott a 30-as évek stílusához. Megőrizte és átmentette a ház történeti értékeit, és egy jól működő, a mai kor igényeit kielégítő, új épületet varázsolt belőle.
BARTÓK ISTVÁN DLA ÉS FEJÉRDY PÉTER
TORNATEREM, ÁRPÁD-HÁZI SZENT. MARGIT ÁLTALÁNOS ISKOLA, KŐSZEG
A kőszegi Árpád-házi Szent Margit Római Katolikus Iskola új tornaterme a zártsorú várköri beépítés takarásában az udvar és a kert határán áll, mint a jobb gazdasági épületek egy vidéki portán. A „B" típusú, 30x30m-es pályaméretű, 10m tiszta belmagasságú tornaterem, kiszolgáló helyiségeivel, előcsarnokkal és két szaktanteremmel félig a földbe süllyesztve helyezkedik el. A besüllyesztés eredményeként az új és a korábbinál jóval nagyobb tömeg a környezetével arányos marad. Nem térvesztésként jelenik meg az udvaron, hanem gazdagabb, és differenciáltabb térvilágot eredményez. Megnyílik az udvar felé, kültéri öblei, bejárati tornáca kapcsolatot keres a szűkebb és tágabb környezetével. Az épületben járva mindenhonnan érzékelhető a teljes térstruktúra és a külvilág is. Az aula egyszerre nyitott az udvar felé és a tornacsarnok tere felé is, de felfelé és lefelé is átlátásokat kínál a lépcsők terein keresztül. Így az első emeleti közlekedőben is érzékeljük a földszint világát és a pinceszintről is felláthatunk az emeletig. Ennek köszönhetően még a közlekedőkben is természetes fények vannak és a feszes szerkesztés ellenére is tágasság jellemzi az épületet.
KOKAS LÁSZLÓ
HILD VILLA REKONSTRUKCIÓ, BUDAPEST
A villát Hild József saját célra építette 1844-ben, de később eladta, és a század vége felé Pucher József tervei szerint két oldalszárnnyal és hátrafelé is bővítették. A második világháború után lakásokat telepítettek bele, majd üresen állt, s bár a 90-es évek végén történt egy felújítás, az építészetileg magas színvonalú, és hosszú távra megoldást jelentő rekonstrukció 2015-ig váratott magára. Sikerült a magasztos célt teljesíteni: az átépítéssel egy igazi klasszicista villát létrehozni. Az újjászületés a tömeg, a térrendszer, a lépcsőház, és az oszlopos oldaltornác helyreállítását, vagy újraalkotását jelenti, mindent az épület eredeti stílusához igazítva. A központi fogadótérben a rekonstruált klasszicista enteriőr jelenik meg, míg a többi helyiségben a mai igényeknek megfelelő bútorzat és belső, a klasszicizmusra utaló szerkesztettséggel. A rekonstrukció különlegessége az a hátsó oldali bővítés, mely az eredeti elgondoláshoz illeszkedve került megoldásra, a szerkesztési elv, az épülettömeg akár Hild József munkája is lehetne, és mégis, az üvegfalas orangerie szárny az értő szemlélőnek mai gesztusokat is mutat. A tervezőnek sikerült a szinte lehetetlen: Hilddel és Pucherrel együtt létrehozni egy egységes, történelmi távlatokat és mai gondolatokat ötvöző, kortalan épületet.
