A témakörben elismerésben részesülhetnek az építészeti közéletben és az építészeti oktatásban aktívan tevékenykedő, a jövő generációk környezetükhöz való viszonyát alapvetően meghatározó egyéniségek, csoportok, akik tevékenységükkel kiemelkedő módon hozzájárulnak Magyarország épített környezetének jobbító formálásához.
KÁLDI GYULA
Egy európai kultúrájú nemzet önazonosságtudatának szerves részét kell, hogy képezze mindaz, amit elődeink épített örökségként ránk hagyományoztak. Idén épp századik évfordulójára emlékezünk annak, hogy a történelmi Magyarország több mint fél tucat utódállama között hullott darabjaira a kevés, ami e kincsekből valahogy megmaradt. Azokra a szakemberekre, akik ezen emlékanyag megmentésén fáradoznak, úgy kell tekintenünk, mint akik a múlt sebeit kötözik, a nemzet emlékezetét gyógyítják. Ilyen küldetést mondhat magáénak Káldi Gyula építész is, aki az elmúlt több mint négy és fél évtizedben belföldi és határon túli műemlékek sokaságának a megmentésén fáradozott. Munkásságát olyan alapvető fontosságú épített emlékek felújítása fémjelzi, mint a jáki templom, vagy a hiteles módon egyedüliként megőrzött Árpád-kori székesegyházunk, a gyulafehérvári székesegyház. Káldi Gyula azonban jelenleg is aktív részese a hazai műemlékvédelmi erőfeszítéseknek, hiszen a Teleki László Alapítvány külső munkatársaként közel félszáz műemlék helyreállításának szakmai felügyeletét látta el, s több műemlék teljes körű helyreállításának tervezési feladatát végezte és végzi ma is. Fáradhatatlan munkálkodása ráirányítja figyelmünket mindarra, amiről a hétköznapokon hajlamosak vagyunk megfeledkezni: egy nemzet nem csupán az azt alkotó egyénekből, azok nyelvéből vagy épp szokásaiból tevődik össze, hanem az építészeti és társművészeti emlékekből is, amelyek évezredes ittlétünk néma tanúi, az elvégzett munka mementói
