Ebben a témakörben elismerésben részesülhet olyan megvalósult alkotás létrehozásában kifejtett építészeti-tervezői tevékenység, ahol a megvalósulásban résztvevő tervező(k) a kivitelezőkkel és megbízókkal történő együttműködésének eredményeként magas minőségével értéket teremt és követendő jó példaként szolgál Magyarország épített környezetének alakításában.
Pályázni kizárólag olyan épülettel, táj- és szabadtér-építészeti alkotással, belsőépítészeti alkotással, valamint építészeti installációval lehet, amely minden tekintetben szabályos körülmények között valósult meg, a beadási határidőhöz képest legalább egy éve átadásra került, azóta folyamatosan használatban van, továbbá a tulajdonos, üzemeltető biztosítja a szakmai bíráló bizottság tagjai számára annak személyes megtekinthetőségét.
MÁTÉ TAMÁS, VASS-EYSEN ÁRON
A Tahitótfaluban található Műteremház a Máté Tamás-Vass-Eysen Áron fiatal építész páros alkotása. Modern, letisztult design alkalmazásával hozták létre a környezetbe jól illeszkedő formát. A Dunakanyar közelében fekvő Tahitótfalu település változatos arculata egy új, izgalmas funkcióval bővült. Az építtető egy művész házaspár, textil- és fotóművészként mindketten a fénnyel foglalkoznak. Az épület térstruktúrája így a fényre épül, illetve a nagyon meredek és keskeny telek adottságaira. A különleges művészi igényeket elégíti ki a 30 méter hosszú, 4,5 méter széles és 7,5 méter belmagasságú épület. Az épület tömegformálása, speciális arányrendszere és csendes homogenitása válasz az impulzív természeti környezetre. Az épület arculata a benne élő alkotók szakmai hitvallását tükrözi.
TÓTHFALUSI GÁBOR
A Tóthfalusi Gábor építész tervező vezetésével megvalósult épületegyüttes terve a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Caritas által 2016-ban kiírt pályázati felhívás révén jött létre. Az 1100 m2-es telken állt Sütő András (1927-2006) erdélyi író egykori 170 m2-es lakóháza, amelyben 1967-től haláláig élt és alkotott. Ezen a teleken kívánt a megrendelő szociális-innovációs és életminőség-fejlesztő központot kialakítani a meglévő épület felhasználásával. A meglévő épületet átépítését és kibővítését követően is megtartották. A Caritas méltányolta a koncepció humánus es barátságos léptékét, jó hangulatát. Megnyerő a belső udvar köré szervezett gyűrűs elhelyezés, amely az itt tevékenykedőket az egymásra figyelésre, illetve szociális kapcsolatteremtésre serkenti. A város és a belső miliő között finoman megfogalmazott átmenetet képez a diszkrét előudvar, amely egyúttal a városi közeget is a létesítmény hatása alá vonja. Az anyaghasználat, a belsőterek letisztultsága, elegáns megformálása összhangban van az épülettel. Az új, kortárs épület mindezeknek köszönhetően egy jól működő, minden igényt kielégítő mai intézmény otthonává válhatott.
MAROSI MIKLÓS , ÁCS ISTVÁN, ÖKRÖSNÉ PERNESZ ÁGNES,
RABIE ANISZ
Az új évtized hajnalának egyik legnagyobb kulturális vállalkozása a Magyar Állami Operaház Műhelyházának létrehozása volt, amelyet a KÖZTI népes tervezőgárdája egy fontos ipari emlékünk felújításával kombinálva valósított meg. A Kőbányai út mentén elterülő rozsdaövezet legértékesebb épülete az 1880-as években épült Eiffel csarnok a magyar vasúttörténelem egyik legfontosabb szentélye. A korábban Északi járműjavító üzemként működő, műemléki védettséget élvező hatalmas alapterületű öthajós csarnoképületben talált otthonra az Operaház és Erkel Színház új műhely-, raktár- és próbaközpontja.
A tervezés során alapvető szempont volt a ház értékeinek, szépségeinek és annak a csodálatos acélszerkezetnek a megőrzése és bemutatása, amely a közelmúltban elhunyt Marosi Miklós szavaival élve „valami isteni véletlen folytán megúszta a világháborúkat.” A számtalan, eltérő igényű funkciót magába integráló épület nem csak kiszolgáló létesítmény, hanem a leendő látogatóknak élményt kínáló látványosság is egyben, mely látogatóközpontja révén betekintést kínál e sajátos művészet belső titkaiba.
M. MILTÉNYI MIKLÓS
A Balatonlelle és Kaposvár között elhelyezkedő somogyi kis falut, Alsóbogátot a törökök kiűzése után a Pallini-Inkey család szerezte meg és birtokolta egészen 1945-ig. Az általuk létrehozott uradalmi együttes részét képezi az M. Miltényi Miklós által felújított magtár épülete.
A terület építészeti arculata egy építészettörténeti hagyományokkal egységesen átitatott, letisztult klasszicista képet mutat. A birtokhoz tartozó magtárépület esetében a hagyományos építészeti értékeket úgy sikerült megóvni, hogy emellett a kortárs építészet elemei is teret kaphattak. A magtár teljesen elpusztult tetőszerkezetének felújítása helyett egy acél-üveg tetőszerkezetet terveztek, amelynek érdekessége, hogy napelem egységeket is magában foglal. A múlt iránti tisztelet és a kortárs építészeti felfogást tükröző, mai használatot szolgáló innovatív megoldások ötvözése a település kulturális értékeit gyarapítja.
KULI LÁSZLÓ
Budajenő község központi részén található a település legjelentősebb műemléki épülete, a skót-bencés rendház. A négy épületből álló együttesben általános iskola működik 1948 óta. Az önkormányzat a műemléki épületek felújításával párhuzamosan telekösszevonások útján, több ütemben építette ki a tervezett oktatási és igazgatási központot, Kuli László koncepciója nyomán.
E fejlesztés első ütemében a tornaterem és az öltözőépület készült el 2007-2008 folyamán, amely visszaidézi a skót bencés rendház két földszintes utcai épületpárjának elpusztult déli szárnyát és így újra átélhetővé teszi az eredeti díszudvar térélményét. A következő ütemben az óvoda épülete valósult meg. Az iskolát magába foglaló, egykori skót-bencés rendház szomszédságában megépült intézmény a közel húsz éve tartó tervszerű és intenzív falufejlesztés legjelentősebb beruházása lett. Példaértékű, hogy az új ház éppúgy illeszkedik a műemléki környezethez, ahogy a falusi építészeti léptékhez is idomul.
A több ütemben megvalósult fejlesztés eredményeként egyetlen központi telken működik immár az önkormányzati hivatal, az általános iskola és az óvoda, erősítve a faluközpont épített és kulturális örökségét, amely igazodási pont lehet az agglomerációs településre érkezők számára.
BACH PÉTER DLA, MOLNÁR CSABA, HALMAI DÉNES, TERBE RITA DLA
A józsefvárosi Palotanegyed egyik kiemelkedő épületegyüttese a Múzeum és Reviczky utcákat összekötő Károlyi-Csekonics palota. Az 1883-ban, az első hazai neobarokk épületek egyikeként megépült minőségi palotaegyüttes tervezője a monarchia szerte széles körben foglalkoztatott Fellner és Helmer építésziroda volt, akinek munkáját most Bach Péter, Molnár Csaba, Halmai Dénes és Terbe Rita folytatta.
A palotakomplexum Múzeum és Reviczky utca okozta eredendő kettőssége a mostani projekt megvalósulásán is visszatükröződik . A Múzeum utca felőli palota egy szigorúbb, konzervatívabb műemléki helyreállításon esett át, reflektálva a Károlyi Gáspár Egyetem reprezentációs igényeire, míg a Reviczky utcai rész drasztikusabb beavatkozással járó, az intézmény funkcionális szükségleteit kielégíteni hivatott rehabilitáció keretében formálódott.
A fejlesztés eredményeként a valódi karakterét visszakapó reprezentatív palotarész és a kortárs kiegészítéssel bővített funkcionális szárny egy érzékelhetően elkülönülő, de mégis egységes kompozíciót alkot, amely megoldás remélhetően hosszú távon biztosítja majd a hányatott sorsú műemlék fennmaradását.
VASÁROS ZSOLT DLA
Régi igény valósult meg a Városliget komplex fejlesztését és megvalósítását célzó Liget Budapest Projekt keretén belül, amikor Vasáros Zsolt tervei nyomán a Szabolcs utcai kórház területén, barnamezős beruházás révén létrejött az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK). A jelentős hazai közgyűjtemények számára kialakított műtárgy raktározási és restaurálási központban az eddig szétszabdalt, esetlegesen elhelyezett intézményi egységek immáron egy korszerű, világszínvonalú együttesben egyesülhetnek, kiegészülve a Közép-Európai Művészettörténeti Kutatóintézettel.
A fejlesztés az értékes épületegyüttes részleges újrahasznosításával és kiegészítésével, továbbá a jelentős ősfás vegetáció védelmével együtt valósult meg. Mind a beépítés karakterét, mind pedig a felújított illetőleg újonnan tervezett épületek arculatát az intézmények sajátosságaihoz mérten hagyománytisztelő, de egyúttal kortárs módon fogalmazták meg. A történeti épületek revitalizációja során az egykori építészeti kubatúra helyreállítása alapvető cél volt, a szükséges és tervezett addíciók azonban mai formálással jelennek meg. A homlokzati anyagok, textúrák, továbbá az épülettömegek arányai és térbeli összefüggései szervezik az új épületeket a megtartott régiekkel egyetlen építészeti együttessé, mégpedig a teljes telek beépítésével összhangban.
