Back to top

2023. évi Díjazottak

2023

Az elmúlt évek hagyományait folytatva 2023. évben ismét meghirdetésre került a Pro Architectura díj. A pályázat kiírásának célja nem változott: valamely jeles építészeti, városépítészeti, tájépítészeti, vagy belsőépítészeti alkotás létrehozásában kifejtett építészeti-tervezői tevékenység, a magyar építészeti kultúra népszerűsítésében, a minőségi épített környezet létrehozásában, az építészeti értékek megóvásában és az építészeti szemléletformálásban, valamint a Nemzeti építészetpolitika céljai érdekében elért kiemelkedő eredmények díjazása.

Idén miniszteri elismerésként négy Pro Architectura díj került átadásra. Az elismerésben részesülők Lázár János építési és közlekedési minisztertől vehették át a díjakat, amelyhez egymillió forint összegű pénzjutalom és adományozást igazoló oklevél is járt.

Építészeti alkotás kategóriában Pro Architectura díjban részesült: Frikker Zsolt – Bődi Imre (Studió Fragment), Dr. Habil Getto Tamás – Sztranyák Gergely DLA, Müllner Péter – Major Zoltán (Partizan Architectura)

Az építészeti közéletben és építészeti oktatásban elért kiváló eredményeiért Hegedüs Csilla részesült díjazásban.

Ebben a témakörben elismerésben részesülhet olyan megvalósult alkotás létrehozásában kifejtett építészeti-tervezői tevékenység, ahol a megvalósulásban résztvevő tervező(k) a kivitelezőkkel és megbízókkal történő együttműködésének eredményeként magas minőségével értéket teremt és követendő jó példaként szolgál Magyarország épített környezetének alakításában.

Pályázni kizárólag olyan épülettel, táj- és szabadtér-építészeti alkotással, belsőépítészeti alkotással, valamint építészeti installációval lehet, amely minden tekintetben szabályos körülmények között valósult meg, a beadási határidőhöz képest legalább egy éve átadásra került, azóta folyamatosan használatban van, továbbá a tulajdonos, üzemeltető biztosítja a szakmai bíráló bizottság tagjai számára annak személyes megtekinthetőségét.


Frikker Zsolt - Bődi Imre (Studio Fragment)

Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának új oktatási épülete, Szentkirályi utca 12.

A Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kara – tereinek bővítése céljából országos, nyílt, titkos építészeti tervpályázatot írt ki az 1900-as évek elejéről származó, Hültl Dezső által tervezett, műemléki védettségű oktatási épület bővítésére, amit a Bődi Imre és Frikker Zsolt vezette Studio Fragment Kft. által készített pályamű nyert el.

A miskolci és debreceni származású építészek harmonikus együttműködését mi sem jelzi jobban, mint a korábbi elismerések sora, köztük a 2021. évi Molnár Péter-, illetve a 2023. évi Vedres György-díj elnyerése.

A díjnyertes épületszárny kapcsán megvalósult koncepció alapgondolata a meglévő épületegyüttes „klasszikus” befejezése, az igazi itáliai reneszánszban gyökerező „palazzo urbano” létrehozása, amelyben a belső homlokzat - udvar-kert egysége jelenik meg kortárs módon. A sikeresen megvalósult terv a meglévő épülettel való párbeszéden alapul, és abból alakul ki. Az új oktatási épület utcai homlokzata rokonítható a Palotanegyed homlokzataival, ugyanakkor kortárs módon továbbírja azokat. Mind az utcai, mind az udvari homlokzaton a homlokzati rend egy absztrakció, amely követi az épület saját szerkezeti rendszerét és finoman reagál a meglévő épület sémájára.

A bővítés végeredményben a meglévővel folyamatos párbeszédben értelmezi újra a berögzült évszázados térstruktúrát a változó térhasználati igények mentén, ezáltal új, alternatív tanulási, kutatói és kommunikációs felületeket teremtve használójának, az egyetem közösségének.

Letöltés

Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának új oktatási épülete, Szentkirályi utca 12.


Dr. Habil Getto Tamás - Sztranyák Gergely DLA

Az új Pécsi Vásárcsarnok épülete

Dr. Habil Getto Tamás
Többgenerációs dél-dunántúli kőműves mester család leszármazottja. Szakmai fejlődését egész gyermekkorától kezdve édesapja, Getto József Ybl- díjas építész mesteri közreműködése alapvetően meghatározza a mai napig. A kulturális életben is jelentős szerepet vállal. Számos építészeti írása jelent meg szakfolyóiratokban, megnyitóbeszédeket írt építészeti és képzőművészeti kiállításokra. 35 éves munkásságában az építészeti, belsőépítészeti és az oktatási tevékenység szétválaszthatatlanul összeforr. Irodájában, az 1991-ben alapított Gettoplan stúdióban az elmúlt 33 évben fiatal építészek generációi kaptak munkát, elsajátítva az építészeti tervezés gyakorlatát.

Sztranyák Gergely DLA
Munkatársaival - Sztranyák Veronikával és Ocskó Szimonettával építészeti, belsőépítészeti és művészeti projektek tervezésével foglalkozik. Törekszik a beruházásokat az első gondolattól az átadásig követni, ügyelve a beruházás szereplőivel a harmonikus együttműködésre és a kiemelkedő építészeti minőség létrehozására.

Az új Pécsi Vásárcsarnok épülete
Az építészek Pécs összetett történeti magjában keresték az új vásárcsarnok funkcionalitáson túlmutató építészeti tartalmának kifejezési módját. A megépült csarnok kívülről és belülről is a fenntarthatóság gondolata mentén szerveződött a meglévő épület felhasználásával és funkciójának érzékeny újragondolásával.
Raffaelo Santi: Az athéni iskola festménye a vásárcsarnok tervezése során igazodási pontként szolgált, amelynek következménye az egyszerű, térileg mégis összetett tartószerkezet kontrasztba állítása a dinamikus, színes élettel, amely a csarnok padozatán zajlik.

Letöltés

Az új Pécsi Vásárcsarnok épülete


Müllner Péter – Major Zoltán (Partizan Architecture)

A cserépváraljai Munkás Szent József Templom felújítása

Major Zoltán és Müllner Péter mindketten egyetemi tanársegédek a Debreceni Egyetem Műszaki Karának Építészmérnöki Tanszékén. A 2014-ben alapították budapesti irodájukat, a Partizan Architecture-t. Egyszerű, nem szokványos térbeli beavatkozásokat terveznek és építenek, amelyek célja az emberi környezet mindennapi használhatóságának váratlan értékeinek kiterjesztése és fejlesztése. Projektjeik előkészítése során kritikusan vizsgálják az épített környezettel kapcsolatos szokásokat és konvenciókat, hogy megkérdőjelezzék, újraírják az ember és környezete közti kapcsolatot. A tervezést kísérletezési stratégiaként használják – folyamatosan keresve a létrehozott terek felhasználásának új módjait. Projektjeik a mindennapi élet különböző helyzeteiben aktívan megélt élményt nyújtanak a felhasználóknak. Hiszik, hogy az emberek tevékenységükkel teret hoznak létre, és az építészek a lehetőségeket bővítő eszközökkel hatalmazzák fel őket. Megvalósult munkáik között a családi házak tervezésén túl megtalálható például a budapesti Jézus Szíve Jezsuita Templomban elhelyezett baba-mama szoba vagy a Flow Hostel közösségi szálláshely.

Kontextusra érzékeny építészetük a cserépváraljai Munkás Szent József Templom felújítása során is előtérbe került. Nézetük szerint a tervezés folyamata során az építész mindinkább kivonja saját magát, saját preferenciáit a munkából és azt külső szempontokkal helyettesít. Ha valaki ma belép a cserépváraljai templomba, csaknem ugyanaz a látvány fogadja, mint a felszentelést követő években. A bekerült új elemek tartózkodóak, de nem neutrálisak: a meglévőhöz illeszkednek. A kortárs alkotói teljesítmény itt a jelen-nem-létben mutatkozik meg.

A két tervező minden felmerülő kérdésnél az eredeti építészi választ tartotta elsődlegesnek, és azt csak akkor írta felül, ha ez elkerülhetetlenül szükségesnek mutatkozott. Ezek az apró beavatkozások az eredetivel teljes összhangban, de attól finoman elkülönülve jelennek meg. Beavatkozásaik segítik felerősíteni az épület bőségesen meglévő értékeit és identitását. Példaszerű a meglévő épülettel való bánásmód – a gondosan mérlegelt elvétel, az újrarendezés, a folytatás.

Letöltés

A cserépváraljai Munkás Szent József Templom


 

A témakörben elismerésben részesülhetnek az építészeti közéletben és az építészeti oktatásban aktívan tevékenykedő, a jövő generációk környezetükhöz való viszonyát alapvetően meghatározó egyéniségek, csoportok, akik tevékenységükkel kiemelkedő módon hozzájárulnak Magyarország épített környezetének jobbító formálásához.


Hegedüs Csilla

Hegedüs Csilla Kolozsváron született, Szabó Bálint építész lánya, Szentimrei Judit néprajzi szakíró unokája, Szentimrei Jenő költő, író, színházigazgató dédunokája. Dédapja révén Kós Károly szellemi hagyatéka úgymond testközelben volt számára, nem csoda hát, ha egészen fiatalon óriási építészeti feladatot vállalt: megmenteni a pusztulástól Erdély egyik legnagyobb, legszebb, és az idő tájt legrosszabb állapotú főúri kastélyát, a bonchidai Bánffy-kastélyt. Ennek nyomán a Transylvania Trust alapítvány elnökeként munkatársaival és szakmai partnereivel együtt létrehozta a nemzetközi Építettörökség Felújító Szakképző Központot.

A Transylvania Trust Alapítvány programjai között 1999 óta szerepel az épített örökség helyreállító szakképzés, melynek 2001 óta állandó helyszínéül is szolgál a bonchidai Bánffy-kastély. A szakképző központ fő célkitűzése az épített környezet szakszerű védelme, hagyományos építőmesterségek oktatása a történeti épületek helyreállításának és karbantartásának elősegítésére, és ezzel párhuzamosan egy veszélyeztetett, kiemelt fontosságú műemlék helyreállítása. A történeti épületek felújításában követik a minimális beavatkozás elvét, a technológiák és építőanyagok kompatibilitásának szükségességét, továbbá a helyi erőforrások használatát. Fontosnak tartják a történeti épületek kutatását, megismerését és dokumentálását - a beavatkozások előtt és alatt egyaránt.

Hegedüs Zsuzsa tudományos és közéleti munkássága is kiemelkedő. 1998 óta tanít a Babes-Bolyai Tudományegyetem műemlékvédelmi szakmérnöki karán, 2020 óta a posztgraduális képzés igazgatója. Szakemberként számos területen vállalt szerepet a politikában is: volt kulturális államtitkár, kulturális miniszter, miniszterelnök-helyettes. Legutóbb az európai alapok minisztériumának államtitkára, emellett az Örökségünk Őrei és az Erdélyi Értéktár programjainak koordinátora. 2008-2012 között az Europa Nostra zsűritagja ; 2012-2022 között az Európai Örökség cím zsűritagja ; 2020 márciusától az Európa Stratégia Kutatóintézet (EUSTRAT) kutatója.

Ikonikus munkája, a bonchidai Bánffy kastély revitalizációja mára fogalommá vált. Példája egy olyan civil kezdeményezésnek, amely állami intézményeken túltéve védi az épített örökséget. Szakemberképzés, társadalmi kezdeményezés és összefogás, kultúrák közötti párbeszéd, regionális fejlesztés, munkahelyteremtés. Esettanulmány. Vannak, akiknek a Bánffyak és a legszebb erdélyi kastély-együttes miatt fontos, mások, akiknek a nemzetközi építettörökség-védelmi szerepe miatt, és olyanok is, akik Erdély reneszánszát látják benne.

Letöltés